6.fejezet

Kiara
Korrepetálás :)

Haza dobott..

-hányra mennyek??-kérdeztem tőle

-hányra akarsz?-kérdezett vissza.

Kék szemeit nem tudtam elengedni.

-téged kérdeztelek hamarabb ...-bögtem ki-és amúgy is neked kéne.

-akkor legyen 4.

Órámra néztem negyed négy volt.Akkor mi lesz fél órám? Fél óra alatt semmit 

nem tudok csinálni .MAGAMMAL

-Kimegyek eléd az úthoz...-bökött felém.

Oké ezt már nem tudtam felfogni.

-Hát oké-mondtam-de most sietek mert nem leszek készen .

Hozzáért valami a kezemhez.

A gyönyörű keze.behunytam a szemem és élveztem a percet.

Vettem egy nagy levegőt és kifújtam.

-Nah most megyek.-mondtam és kihúztam a kezem.

-Szia. Várlak-hangsúlyozott.

/30 perc múlva/

Az útra lépve egyre nagyobb félelem kerített úrrá.

Kiskoromba mindig féltem attól hogy egy farkas  ki ugrik a semmiből és megfog enni. 

De nem volt semmi ilyen addig amíg egy  lány el nem tűnt tőlünk 2 km-re

Anya nem akart kiengedni és  az erdőbe mászkálni.

Azóta féltem.Minden kis neszt meghallottam.

Pedíg ez nem én vagyok . Én Nagyából süket vagyok.:)

Egyszer az út közepén megmozdúlt mellettem.

a szívem majd kiugrott a helyéről.

Lélegzet visszafolytva tettem meg az utat.Néha megfordúltam.

De semmi. Képzelődnék??Nem az nem lehet . Nem vagyok paranoiás.

Farmer ami rajtam volt szó szerint szorúlt.

nagyon  megiettem.

Közel volt a vég . És megláttam.

Milán gyönyörű arcát,

Mosolyogva várt rám.

-itt vagy-mondta mikor elé áltam.

-hát volnék-mondtam neki.

-csini vagy azt hittem korepetálni jössz engem és nem fiukat akarsz ecsábítani-mondta és többször is végig mért .

belepirultam .és ugy átszik ez neki is tetszett.

hogy honnann tudom ? mert a szemén át.

t futot egy erotikus  pillantás.

-nah mennyünk de én nem hoztam biosz ...gondoltam tanuhatunk egy könyvből...-mondtam neki

-engem nem zavar sőt...-a mondtatát nem fejezte be.

-mi sőtt?-kérdeztem vissza.

-semmi-mondta és efordúlt.

a hátsó kertjük lenyűgöző vot . hihetettlen .ekápráztató virágok és növények egymás hegyén hátán hátsó medence.  teraszon gyönyörű butor.

-ebédeltél?-kérdezett.

-nem mivel nem adtál csak fé óra lehetőséget a készülődésemre.

erre nem felelt. elfordúlt ismét . ez nekem nem tetszik mi baja ? miért nem szól hozzám vagyis miért ilyen flegma?

soha életembe nem tapasztatam azt hogy ő bunkó ett vona.

és tessék be mutattom MR. nagyképű idehívom a lányt tanulni és flegma leszek.

bevezettet a hátsó ajton kinyitotta és előre engedett.

a napaliban kötöttünk ki.

gyönyör kis gazdag rész meg is mutatkozott.

-hol tanuunk-törtem meg a csendet.

-fent -váaszolta nyugottan.

a lépcsön felfele mentünk első ajtot elhagytunk másodikat sznitén és a harmadikat is..

melyik lehet az övé akkor? a foyosó végén ismét lépcső volt lefele.2 fok. és ott volt az ajtó ahova megyünk.

-ugye nem fogsz ide bezárni?-kérdeztem rémüten.

-miért zárnáak be? -kérdezett vissza

elre elvörösödtem.

ez megint tetszett neki.

benyitott.

a szoba káprázatos volt mive ezen nem muatatkozott meg a kisgazdag szerepe.

egy ágy szolid de még is francia.

Mit lehet csináni ekkora ágyba?-kérdeztem meg magamtól.

elmerüve néztem azt a nagy ágyat.

Mián mögöttem megfogta a derekamat és a fülembe sutogta:

-min merütél el ennyire az ágy tanulmányozásásba?-kérdezte.

megint elvörösödtem.

-semmi-mondtam

leráztam magamról a kezét.

ez nem nagyon tetszett neki.

de nem baj.

vagy nem is tudom.lehet rossz lehet jó is de még nem tudom .

-kezdhetünk?-kérdeztem

-igen -válaszolta.

 gondoltam az ágyon vagy az asztalnál tanulunk de nem .

Milán elment az asztalához és kivette a biosz cuccot.

A földre leült..megpaskolta maga mellett a helyet.

Furcsa grimasz vághattam mert Milán kitört gyönyörű röhögésébe.

-Ez vicces te nem ültél még földön.?-

de ültem csak nem egy ilyen fiú mellett.!-jelentettem ki de meg is bántam.

-milyen fiú?-kérdezte komora.

-semmi semmi-felejsd el

leüültem és elkezdtem magyarázni neki a dolgojkat.

/15 perc múlva/

-Milán te figyelsz ?-kérdeztem felhuzva a hangom.

-Igen igen...

-akkor mi volt az utolsó 3 szó?-kérdeztem mérgesen.

-te én mi-mondta és nem engedte el a szemem.

-Tessék?-kérdeztem.

-Semmi-ismételte az előző szavaimat.

-Na jó én megyek.ű

Elindultam az ajtó felé.

-Kiara várj.

Nem álltam meg.

-kiara-hallottam ujra a nevem és ismét nem álltam meg.